A testvérünkért játszottunk!

Nem így kellett volna történnie! Romász Jánosnak, a kiváló sportújságírónak és a még kiválóbb barátnak 2016. augusztus 22-én arról kellett volna cikket írnia, hogy három csapat részvételével avatták fel az új műfüves focipályát Szatmárnémetiben. Ezzel szemben viszont a szomorú valóság az, hogy az új pálya Romász Jánosnak állít emléket.

A szatmári (magyar) sajtóban nincs ember, aki ne ismerte volna és ne tanult volna valamit Romász Jánostól. A szakma iránti alázatot, tárgyilagosságot, a téma megközelítésének módját. Ismerősei között pedig nincs ember, aki ne tanult volna Janitól életörömet, pozitivizmust, baráti odaadást, hűséget. Romász János 1967. június 23-án született és súlyos betegség következtében 2015. július 21-én hunyt el. Alig 48 évesen...

A Partiumi Magyar Napok eseménysorozatán belül a szatmárnémeti RMDSZ és a MIK már a tavaly is mérkőzést szervezett a Krónikánál, a Szatmári Magyar Hírlapnál, a Sportoldal.ro-nál, a Szatmár.ro-nál és a Szatmári Friss Újságnál is dolgozó kolléga emlékére, akkor a sajtóbeli barátai és az RMDSZ csapott össze. Idén Kereskényi Gábor polgármester kezdeményezésére a városi tanács úgy döntött, Romász János nevét viseli majd az a műfüves pálya, amelyet a Dinamo-pálya mellett épített a polgármesteri hivatal. A felavatás alkalmával a sajtó, az RMDSZ és a polgármesteri hivatal csapata mérte össze tudását. A szervezésben közreműködött Romász János testvére, Boglárka is, a tornán pedig jelen volt utolsó hónapjainak másik hű ápolója és élettársa, Erzsébet is.

Állhatnának itt eredmények és helyezések, gólszerzők és mérkőzéskrónikák. A fontos azonban ezúttal nem ez volt, hanem az, hogy méltóképpen emlékezzünk hajdani kollégánkra, barátunkra. Persze Jani örült volna a legjobban, amikor a sajtó csapata meccset nyert a polgármesteri hivatal ellen, hisz az elmúlt években szíve-lelke volt a kollégákból összeverbuvált és viccesen Sajtó FC-nek nevezett csapatnak. Amelyben ezúttal is helyet kapott többek között Varga Sándor, a Harag György Társulat színművésze, aki elcsukló hangon vallja, Romász segítsége nélkül egy hétig sem lehetett volna újságíró. Ám hogy mennyire tisztelték és szerették Janit kollégái, kitűnően jelzi, hogy ezúttal is egy szóra autóba ültek és jöttek a Nagykárolyban és környékén élő és dolgozó társak. De pályára lépett Kereskényi Gábor polgármester, Vincze Sándor pusztadaróci alpolgármester, Magyar Lóránd, a városi tanács RMDSZ-es frakciójának elnöke, Simon Levente egykori kökényesdi polgármester, vagy éppen Ionut Bujor, a Transurban igazgatója is...

Örömmel vállalta el a felkérést és lépett pályára a sajtó csapatában a Steauában a 90-es években a Bajnokok Ligájában is szerepet kapó Csík Tibor is, aki évekig állt szoros munkakapcsolatban Romásszal a barikád más-más oldalán. Miközben élményszámba ment a korábbi kitűnő védő játéka és a jelenlegi edző taktikai utasításait hallgatni és győzni akarását megtapasztalni, mégis ő foglalta össze legjobban a hétfői meccsek lényegét: „a testvérünkért játszottunk!", mondta az utolsó meccs lefújásását követően.

Bizony Jani bátyja, nem így kellett volna ennek történnie! Játékod hiányzott a pályán és nevetésed hiányzott a harmadik félidőben a bogrács mellől! Neked kellett volna ezt a cikket megírnod!

Kiemelt partnerek:
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szatmárnémeti Városi Tanács, Szatmár Megyei Tanács, Communitas Alapítvány, Bethlen Gábor Alap, Földművelődésügyi Minisztérium, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Magyar Turisztikai Ügynökség

Aranyfokozatú támogatók:
Autonet, Tarr Beton, Diego, Gemelli, Barta Ati, CBA, Al Capone Étterem és Motel, Woco

Ezüstfokozatú támogatók:
Arnisol, Nord Star, Spakk Group, Ecomatrix, Transpink, Meteor a Trilak partner, Santec, Andy Kft, Promomix, Ratioterm, Ardealul, Aquastar, Salvator, Ferys Invest, Edmeea Trans, Mark Manufaktur, Karmob, Hanna Konyhatehnika, No Pardon Pub, Mindig Friss, Saminstal, Hutton, Florisal, Promocraft, Hotel Dana, Poszet, Backerei Fastus, Yoda Service, Business Transaction, Gerbog, M-Sys.